Beálltak az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a hazai boltokban. Tényleg a kormány érdeme ez?
Lassan újra láthatjuk, milyen az, amikor a piaci viszonyok alakítják az élelmiszerárakat, más kérdés, hogy ezt milyen árszinten tapasztalhatjuk meg a boltokban. Októberben is ügyesen kerültük ki a boltokban a kormány által elvárt kék feliratokat, és megnéztük: „spekulálnak-e" még a láncok.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Orbán Viktor azzal rúgta be a pénteket, hogy közölte: a multi kiskerláncok árspekulánsok. Hogy lehet, hogy mégis ők a legolcsóbbak? Júliusi bevásárlókörünk során erre is kerestük a választ. Na meg arra, milyen árakon mondhatunk búcsút a talán túl hosszú ideig velünk maradt árstopoknak.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Vajárcsökkenés után hagymaárrobbanás előtt jártuk be a hazai élelmiszerüzleteket, ahol úgy tapasztaltuk: ha az infláció letörésére várunk, érdemesebb a piaci folyamatokat figyelni, mint a kormány intézkedéseit.
Hol van már a tavalyi forgalom, vagy akár a karácsonyi roham az élelmiszerüzletekben? Januári bolti körképünk csak egy dologban hasonlít az elmúlt éviekre: az árak növekedése továbbra sem állt meg.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.
Egy évvel ezelőtti árakon állt meg az élet több élelmiszer esetében a hazai boltokban, de az élet közben ment tovább, így aki azt remélte, az árstop fékezni tudja az inflációt, annak csalódnia kellett. A kormány új árstopokat akar, előtte néztünk körül az élelmiszerboltokban.
Leeshet az állunk az élelmiszerüzletekben a tojás vagy a kenyér előtt, de vajat sem találunk már 400 forintnál olcsóbban, a rizs meg a tészta ára pedig az egekben – szeptemberi bolti körünkben csupán egyetlen terméket találtunk, ami olcsóbb lett az előző hónaphoz képest, igaz, annak az ára meg épp akkor ugrott egy nagyot.
Ha ügyesek vagyunk, még ki tudjuk hozni a négyfős, négyfogásos vasárnapi ebédünket 7000 forintból, de ehhez már valóban szemfülesnek kell lennünk: hiába ugyanis az árstop, néha már a fixált árú termékkörökben is előbb vesszük észre a polcon a drágább változatot.
Újra összeállítottuk bevásárlókosarunkat: ha valaminek változatlan az ára, az egyszerre fed el súlyos drágulást és olcsóbb szezonális termékeket. Az látszik, hogy az árstopolt és a valódi ár között egyre nagyobb a szakadék.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
Havi alapon 8 százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér és a rizs – ez a legszembetűnőbb tapasztalatunk az után, hogy újra végignéztük csaknem húsz, mindennapi élelmiszer árát a hazai láncoknál. Böngéssze át táblázatunkat és grafikonjainkat!
A világ proletárjai egyesülnek a netes keresőkben. Egy év alatt csak a Google-ba több mint ezermilliárd szót, kifejezést pötyögünk be globálisan. Ezek alapján készülnek a Zeitgeist listák, vagyis az éves mérlegek. Lássuk, mik voltak 2013-ban a gasztro top kedvencek Magyarországon - és nálunk.
